Rázd, bébi! Reggel arra ébredtem, hogy Josh hozzám akar bújni, de fájdalmában felnyög. Én is arra eszméletem, hogy mindenem fáj. Azt hiszem kicsit sok volt a hajtás mostanában mindkettőnknek. Nem elég nekem a meló, neki a táncpróba, meg a kertészkedés, még teniszeztünk is.…

A világ kettőnknek épült! Reggel? Már megint? Ezt nem hiszem el! Mit reggel? Hajnal! Tudom péntek van, de… nem megy ez nekem… Josh csak mozdulatlanul morgott mellettem. Mindene fájt a tánctól, és most még a korán kelés is… Muszáj lenne felkelnie, hogyha be akarok érni dolgozni.…