Angyali csúcsok

Az információ, ami a birtokunkba jutott alapjaiban változtatta meg a hozzáállásomat az eddig átélt minden szituációhoz. A teljesen valószínűtlen most nagyon is valószínűnek látszott. Nolan vallomása szerint nem is merült fel benne az este 99%-ában, hogy Simon mire készül. Mindössze örült annak, hogy kap egy lehetőséget és elvakította a megfelelni akarás. Hiszen talán élete legnagyobb lehetősége volt, hogy jó benyomást tegyen Simonra. Amikor elkezdte magát furcsán érezni, még akkor is az járt a fejében, hogy Simonra koncentráljon és összeszedje magát. Végül bevallotta, hogy bár haza akart menni és tényleg nem akarta ezt az egészet, fizikailag kielégült, de lelkileg nagyon megviselte, amit történt. Simon nem volt vele utána sem másmilyen és hazavitette kocsival azzal az ígérettel, hogy nemsokára szerez neki egy jó szerepet és ha már másnap reggel hívja majd. Ha ezt az ígéretet betartja, akkor a srác szerint nem lett volna nagy ár ez az este az álmaiért. De szembesülnie kellett azzal, hogy kihasználták, méghozzá elég csúnyán.

Josh vallomása járt a fejemben. „I thought I can hold out! (Azt hittem kibírom!) For a month I endured. (Egy hónapig elviseltem.) I told him I did not want to do this anymore. (Megmondtam neki, hogy nem akarom többet ezt csinálni.) From there everything was much worse. ( Onnantól minden sokkal rosszabb lett.) He forced me. (Kényszerített.)” Nem akartam ezt elmondani nekik, lelkiismeret furdalásom volt így is, hogy Nolant ebbe belerángattam és hogy nem hittem el az egészet… ó istenem, milyen seggfej voltam, hogy nem hittem neki. De most őszintén… ki hinne el egy ilyen sztorit? Rémálom!

Annyiban maradtunk a sráccal, hogy ő szeretne még várni egy kicsit, hogy felhívja-e Simon és ajánl-e neki szerepet. Mi Ívivel tudtuk, hogy vagy többet akar a szerepért, vagy soha többé nem hívja fel. Megígérte, ha nem érkezik hívás, akkor feljelenti. Van bizonyítéka, sokkal előrébb van, mint Josh volt. Azt viszont megjegyezte, hogy biztosan nem először csinált ilyet, olyan profi volt, hogy ezt legalább százszor eljátszotta már. Ívivel egymásra néztünk, hogy elmondjuk-e Josht, de inkább elvetettük az ötletet. Mindenesetre nekünk is szöget ütött a fejünkbe a gondolat, hogy hol van a többi áldozata? Talán már híres színészek, tényleg? Más színésszel nem fűzhető össze a neve, csak Joshhal van hivatalosan munkakapcsolatba. De akkor mi lett velük? Kaptak egy ígéretet és ki lettek használva, mint Nolan? Szívfájdító belegondolni, hogy legalább még egy olyan férfi szaladgál a világban, akit Simon szexre kényszerített. Nekem ez a kettő is bőven sok volt.

A kérdésekre a választ megadhatta volna több ember is Simonon kívül. Például, biztosan Elsa is többet tud, mint én, Gabriel is a bizalmasa lehet, sőt Tibi mindenképpen az.  A gond csak az, hogy egyik sem fog önként tanúskodni Simon ellen. Ki legyen a gyenge láncszem? Tibit tudom mivel zsarolni, viszont nem bízom benne igazán és nem csak azért, mert az egyik percben megfenyeget, a másikban meg segítséget ajánl, hanem mert saját bevallása szerint a határon hagyta a lelkiismeretét. Anélkül kell belőle bármit is kiszedni, hogy még csak ne is sejtsen arról, amit én tudok.

Josh aznap munka után sem válaszolt az e-mailre. Hát ennyi? Jobb, mintha elküldene melegebb éghajlatra, de azért valami választ megint vártam volna. Mindegy, valahol le kell zárni. A Simon ügyre kell koncentrálnom, mert már túlságosan belekeveredtem már és másokat is nyakig belekevertem. Ez már nem Joshról szól csak, ez becsületbeli ügy. Remélem Nolannak még ma elege lesz a várakozásból, de addig ki kell találni, hogy hogyan tovább, amíg ő vár.

A megpróbáltatásoknak nem volt vége erre a napra, mert munka után megjelent Byron egy szál vörös rózsával és a kezében egy kosárral. Számítottam rá, hogy jön, hiszen megbeszéltük, de ahogy ott állt, olyan megható volt. Lefagytam. Mit tegyek? Vele is szakítanom kéne. Nem kéne vele játszanom. De… Joshhal úgyis vége, az, hogy hiszek neki és segítek is talán, az nem azt jelenti, hogy bármi is lesz már köztünk. Pedig ha akartam, ha nem, be kellett vallanom, hogy hiányzik. Byron több mint, amit eddig bárkitől megkaphattam, igen Joshnál is több abból a szempontból, hogy szabadon sétálhattunk kézen fogva Los Angeles belvárosában, a lebukás, vagy bármi mástól való félelem nélkül. Vele bármit tehetek, belőlünk még valóban bármi lehet. Vágyik rám és én is vágyom rá. Sőt, azt is kimerném jelenteni, hogy fiatal kora ellenére, ha akarna, magába tudna bolondítani. De Josh és köztem volt valami, Joshon nem gondolkoztam, hogy bele tudnék-e szeretni, ő bele gyakorlatilag az első pillanattól kezdve beleestem és a levegőben folyton van valami megmagyarázhatatlan feszültség, ha mi együtt vagyunk. Byronnal ez egészen más. Lehet, hogy csak szépíteni akarok, hogy csak be akarom bizonyítani, hogy nem vagyok kurva, aki egy éjszakás kalandba bonyolódik, csak, mert szex hiánya volt. Különben is hazugság azért lenni valakivel, mert nem akarod megbántani. Már csak pár napot kellene kibírnom és nem kell megbántanom, megoldódik a helyzetünk magától. Bár az is igaz, hogy nem kéne gyávának lenne és a szemébe kellene mondanom, amit gondolok.

Byron meglátta az arcomon, hogy nem örülök neki és mire odaértem hozzá, én beszéltem meg magamban ezeket a dolgokat és engem kedvtelenített el az ő kiábrándult arckifejezése. Ott állt velem szemben rózsával a kezében és láthatóan nagyon készült valamire és olyan elkeseredetten, mintha gyomorszájon vágták volna. Ezt nem akartam.

-          Hi! – próbáltam mosolyogni rá.

-          Hi! – válaszolt keserűen. Sokáig tépelődtem, hogy mit is mondhatnék, de semmi jó nem jutott az eszembe. Percekig álltunk ott egymást nézve és a csönd kínos volt, nagyon kínos. Próbáltam vicceset mondani, vagy úgy tenni, mintha nem történne semmi, de nem ment. Végül úgy éreztem meg kell vallanom neki, mit gondolok.

-          Look! (Nézd!) We have no more chance together. (Nincs több esélyünk együtt.) I don’t love you, and it’s not good for you! (Nem szeretlek és ez így nem jó neked!) I go from here! (Elmegyek innen!) I hope it, I don’t cause you disappointment . (Remélem, nem okozok csalódást neked.) – az arca olyan volt, mint aki epét kóstolt, ami nagyon rossz volt, ezért igyekeztem nem az arcát nézni.

-          You don’t love me? A little what? (Nem szeretsz? Egy kicsit sem?) – kérdezte még savanyúbban.

-          I like you! Just I don’t fall in love. (Kedvellek! Csak nem estem szerelembe.) – mentegetőztem. Némiképp megenyhült a tekintete és csak kis rágódás után simultak ki a vonásai.

-          It’s awkward! (Ez kínos!) – döbbenten néztem rá. Tehát ő igen? Ne már! Nem akarok szíveket törni! Oda nyújtotta felém a rózsát és tétován elvettem.– So…goodbye! (Akkor…viszlát!) – azzal sarkon fordult és elindult.

-          Wait! (Várj!)  - nem tudtam mit mondani neki, nem szívhattam vissza, amit mondtam neki. Hogy mondjam el, hogy szerelmen kívül egy csomó jó érzést adott nekem, hitet az életben és magamban, csodát. Nem akartam, hogy így menjen el! Megállt és nekem háttal állt egy kicsit. Aztán, amíg én a poklok poklát éltem át, ő megfordult és széles mosoly ült az arcán. Hirtelen nem értettem mi van. Elindult vissza felé.

-          So… that was we discussed! (Szóval… ezt megbeszéltük!) Let’s go! (Gyerünk!) I wanna make love with you. (Szeretkezni akarok veled.)  - Mi? Ez megszívatott! Ó hál istennek! Fúúú! Örültem és bosszús voltam. De tudtam, hogy azért kaptam, mert játszottam vele az első után.

-          Okay! Let’s go, to fuck! – mondtam kicsit fanyarul. Közelebb húzott és a fejét rázta mosolyogva.

-          With me you can just make love. (Velem csak szeretkezni tudsz. ) With all the other men on earth can you fuck. (Az összes férfival a földön dughatsz.) But not with me! (De velem nem!) Do you understand this? (Megértetted?)– oktatott ki játékosan. Meg ám! Főleg odalenn, már be is indultam tőle. Vajon tudatosan csinálja ezt? Vajon más szájából is ilyen erotikusan hatna egy ilyen kijelentés? Mindenesetre pillanatok alatt elviselhetetlenné vált a hőség és miközben bólogattam odasimultam hozzá és vadul megcsókoltam. Szinte fájt, annyira kívántam.

A csók után megfogta a kezemet, amiben a rózsa volt, majd elindultunk. Nem tudom, hogy mit tervezett, csak azt tudtam, hogy nagyon élvezni fogom és megőrjített a várakozás, de nagyon izgatott is. Köszönettel, hálával tartozom neki még ezért is, hogy még ezt is ilyen jól kezeli. Én összetörten mentem volna haza fordított esetben. Honnan ez a rengeteg lelki erő? Olyan megható volt ránézni és annyira édes volt… ha nem lenne már kicsit sok az angyalos hasonlatokból, akkor őt elnevezném fehér angyalnak. A kék is vonzó, de ő, a fehér, magában hordozza a fényt, a tisztaságot, a bármilyen rosszal szembeni ellenállást, a bemocskolhatatlanságot. Olyan cuki, hogy muszáj volt megállnom, beletúrnom a hajába és megcsókolnom.

Egy jó negyed órás séta után megérkeztünk egy épület elé, ahova beütött egy kódot és már nyílt is az ajtó. Bent beszálltunk a liftbe és a legfelső gombot megnyomta. A legfelső szintre megyünk?

-          Do you live in this house? (Ebben a házban laksz?) – érdeklődtem.

-          No! – mosolyodott el.

Bár ha haza hozott volna, minek neki egy kosárnyi holmi. Ennek valóban nem sok értelme volt. Akkor ki lakhat itt? Megállt a lift és kiszálltunk. Aztán legnagyobb meglepetésemre nem az ajtók felé indultunk el, hanem a lift mellett egyből befordultunk a fal mellé. Egy rács volt ott. Ügyelve arra, hogy le ne ejtsem a rózsát, elengedte a kezem. Elő szedett egy kulcsot a kosárból és kinyitotta a zárat. Lépcsők vezettek felfelé és előre engedett, amíg ő bezárja magunk után a rácsot. A lépcsők tetején újabb ajtó volt és azt is kinyitotta. Nagy fényesség tódult be az ajtón és ő előre ment, majd nyújtotta a kezét. Amikor kiléptem az ajtón elém tárult Los Angeles felül nézetből. Háttérben a hegyek jól látszottak a magas épületek között, amik messze voltak tőlünk. A tetőt egy méteres betonfal vette körbe és a biztonság kedvéért beton felett volt még egy vastag fekete vaskorlát is volt. Idefenn iszonyatos volt a hőség, rosszabb, mint lent. Ahogy a korláthoz sétáltam előbukkantak a picike házak, az egyenes utcák, sportpályák, iskolák, mintha csak makettek lennének. Bámulatos élmény volt. Gyönyörű, megindító és katartikus.

-          It’s amazing! (Ez elképesztő!) – mondtam tátott szájjal, elképedve.

-          I know! (Tudom!) – mondta büszkén. - Are you hungry? (Éhes vagy?)- nem tudtam a kilátásról levenni a szemem.

-          I think so. (Azt hiszem.)

-          So not? (Szóval nem?) It's so hot! (Olyan meleg van!) – elkezdett vetkőzni, teljesen meztelenre. Aztán odalépett hozzám is és nem foglalkozva az értetlen tekintetemmel, levetkőztetett engem is. Hagytam magam, mert tetszett a játék. Belenyugodtam, hogy itt nem beszélgetni, meg romantikázni fogunk és nem is bírtam volna kivárni, míg átugorjuk ezeket az uncsi részeket. A kosárból kivett egy plédet és leterítette egészen közel a tető szélét jelző falhoz, ráült és nyújtott a kezét felém.

-          What are you planning? (Mit tervezel?) – zavart voltam és izgatott. Nem voltam ilyesmihez szokva. Ez némiképp magyarázza az ostoba kérdést is. Mit tervezhetne vajon? Hármat találhatok, biztos kártyázni akar!

-          You can be loud here! (Itt lehetsz hangos!) – mosolygott sejtelmesen.

Zavartan mosolyogni kezdtem és a kezembe temettem az arcom. Térdre emelkedett, hogy elérjen és a combomnál fogva közelebb húzott, egészen a pléd széléig. Ott magabiztosan elkezdett simogatni és a nyelvével végig simítani a bőröm a combomnál. Állva még sosem elégítettek ki? Bár a pléd kényelmetlennek tűnt, így ezt jobb megoldásnak véltem én is. Szinte azonnal átkapcsolt az agyam „vadmacska” üzemmódba, de azért próbáltam magam egy kicsit visszafogni. Akartam ebből még, sokat, ezért egy kisebb terpeszben helyezkedtem el, amire ő azonnal lecsapott és nyalogatni, szopogatni kezdett, majd az ujjaival kezdett el ügyködni. Pillanatok alatt meglett ennek a hatása és a csúcsra érve önkéntelenül megfogtam a korlátot, ami koromfekete volt, ezért olyan forró, mintha tűzbe tartották volna. Ijedten kaptam el a tenyerem, de már késő volt, eléggé megégetett. Byron mosolyogva húzott magához le a plédre és elővett egy fél literes üvegben vizet, ami hidegen gyöngyözött és gondoskodóan nézegette a tenyeremet, majd óvatosan hozzáérintette. Fájt, de jobb lett tőle, ezért megkönnyebbülten néztem rá hálát kifejezve. Úgy tud rám nézni, a tekintete úgy hatol a lelkembe, mint egy éles kés. A kezembe nyomta hát az üveget és teljesen lehúzott a plédre, hogy elfeküdjek rajta.

Nem is olyan nagyon kényelmetlen, ha jobban belegondolok, hogy ő is rajt van. Már majdnem felsikítottam, hogy igen, gyerünk, dugj meg, de ő még mindig nem arra készül. Ahogy hátamon feküdtem és ő mellettem ült, felém nézve, a kosárból elővett pár éthordót, ami mind tele volt gyümölccsel. Oda rakta a fejem felé, ahol neki a lába volt és levette az éthordók tetejét. Ezek is hűtöttek voltak. A szőlőhöz nyúlt először és egy maréknyit letépett belőle, majd felém hajolt és a hasamra tette őket. Huncutul adott egy csókot, mikor visszahelyezkedett a combjaim közé és befészkelte magát oda kényelmesen. Majd a szájába vett egy szemet és megtámadta vele a legérzékenyebb részemet. A szájával, a nyelvével és a szőlőszemmel valami elképesztő dolgokat művelt, leesett az állam. Minden egyes orgazmusom után megette az aktuális szőlőszemet, majd újat vett le a hasamról. Amikor elfogyott a szőlő, gondoltam megdug végre, de nem… Utána egy apró mandarint választott, amire én elkerekedett szemmel válaszoltam, de őt ez nem érdekelte. Végülis rájöttem, hogy neki sem vastagabb… de mire ezt a megállítást tettem, már a kezével próbált belém hatolni vele, amíg a nyelvével a csiklómon sziluettezett. Nem tudom mitől voltam vörösebb, attól, hogy zavarban vagyok, vagy attól, hogy élvezem, amit csinál. Miután elmentem, elégedett arccal felült, meghámozta a mandarint és egy gerezdet nekem egy gerezdet magának adott. A szavam eláll ettől az egésztől, amit csinált.

Hol voltak eddig ezek a pasik, amíg én a legnagyobb tuskók mellett sínylődtem. Az összes elmaradt orgazmust az életemben ezalatt a pár hét alatt, amíg Joshhal és Byronnal voltam, bepótoltam. Most már a ráadás jön…és jött is. Csintalanul megfogott egy almát, ami elég méretes volt és nevetett az elképedt arckifejezésemen. Ugyanezt eljátszotta egy mangóval is, amitől már kikészültem, végül egy banánt vett fel, amire már elgondolkoztam. Neki ennyi elég volt, hogy kipróbálja. Amíg azzal szórakozott, hogy megpróbálja az egészet felszuszakolni nekem, én vicces módon sorozatosan éltem át orgazmusokat, szinte egymást érték. Aztán diadalmasan odamutatta nekem a banánt és mutatott rajt egy vonalat. Addig már bennem volt. Jaj nekem… most ez azt jelenti, hogy egy ribanc vagyok, vagy ez menő dolog? Ő tovább akarta folytatni a „kínzásomat”, de most már nem hagyhattam ennyire egyoldalúan a dolgot, Megfordultam és én is megfogtam az ő szerszámát és elkezdtem a kezemmel kényeztetni. Egyből odanyúlt és megfogta a kezem, hogy lassítsak és olyan fejet vágott, mint akinek nem sok hiányzik ahhoz, hogy elmenjen. Tetszett ez a heves reakció és ahogy lassú levegővételekkel próbálja visszatartani. Jó látni ezt, tetszett. Lassan elengedte a kezem és jelezte mosolyogva, hogy lassan, mert így elmegy. Nem lett volna baj az sem, ha elmegy, mert gyorsan újratöltődik, de úgy néz ki még nem akar. Folytatni akarta hát a banánbevetését és én újra közel kerültem az orgazmushoz, amikor olyan dolgot tettem, amit azt hittem soha az életben nem fogok önszántamból, ráadásul szívesen megtenni senkinek. A kezembe lévő szerszámát a szám felé irányítottam és nyalogatni kezdtem. Megálltam, amikor ő erre gyorsabban kezdett ügyködni és elmentem megint.

Amikor ezt kihevertem, akkor a combjánál fogva jeleztem, hogy azt szeretném, ha teljesen felettem lenne, amikor engedelmeskedett a kérésemnek megpuszilta az egyik combomat belülről. Tetszett neki és meglepő módon nekem is. Soha nem ismerkedtem még meg ilyen oldaláról a 69-es számmal. Nekem a 69 eddig csak nyeldeklést és orgazmustalanságot adott. A számban lévő gyümölcsíztől finom, édes volt az íze és amint ő elkezdte folytatni a hadjáratát, ami most más érzés volt és óvatosabban csinálta, szóval nagyon valószínű volt, hogy meghámozta a banánt közben, én is elkezdtem őt kényeztetni. Ebben a pózban nem esett nehezemre egészen a torkomig lecsúsztatni, vagyis a szerszáma nagy részét a számba venni. És igen…ki merem jelenteni, élveztem. Mindketten ugyanabban a ritmusban csináltuk a saját dolgunkat, amikor ő lassított, én is lassítottam, amikor gyorsított én is gyorsítottam. Aztán, hirtelen, mikor már nagyon erőteljesen csináltuk mindketten, akkor megállt és elélvezett. Én majdnem ugyanebben a pillanatban teljesedtem be az ő szája által, de hogy levegőt kapjak félrefordítottam a fejem, így nem a számba ment, hanem az arcomra. Ő felemelkedett rólam és feltérdelve egy szőlőt tett a számba, amit csukott szemmel összerágtam és ő egy zsepivel letörölgette rólam a termését.

Pont onnan sütött a nap, ahol most ő volt, ezért nem tudtam rá nézni. Ahogy felettem térdelt valahogy eszébe jutott, hogy jó ötlet lenne a szerszámával simogatni az arcomat. És tényleg! Mivel nem rég ment el, nem volt már olyan kemény, de a bőr rajta olyan puha és selymes volt… egyszerűen eszméletlenül jó érzés volt, ahogy a bőrömhöz ért. Közben arra gondoltam, hogy mi történt velem a „nem vagyok arra képes, hogy leszopjak valakit” lelkiállapotból az „önként és dalolva megteszem és még élvezem is” lelkiállapotig.

Amikor már kiélveztem a nemi szerve bőre nyújtotta örömöket, akkor én is felültem és elkezdtem a gyümölcsökből szemezgetni. Jól estek a kissé hűvös falatok. Meghitt volt ott ülni és eszegetni. Aztán eszembe jutott, amikor Joshhal pizzáztunk. Az pont ilyen meghitt volt. Elmerengtem azon a pillanaton és amikor Byron megérintette a vállam szégyenkezve tértem vissza a jelenbe, a mostani jó pillanatba, Byron varázsába. Byron a mellemet nézte, ezért nem látta a szégyenkező pillantásokat. Végül oda csúszott a pléden velem szembe és elkezdte a tenyerébe véve óvatosan nyomkodni a melleimet. Nem csinálta erősen ezért nem volt rossz érzés. Az egyikre oda hajolt és a nyelvével és a szájával is elkezdte kényeztetni, lágyan szívogatni és közben a kezével is ritmikusan nyomogatta. A hatás szintén megdöbbentő volt és megdöbbentően gyors. Byron megérezhette, mert mindkét kezével elengedte a mellemet és az egyikkel tartott, hogy óvatosan tudjon nekidönteni a falnak, a másikkal meg már a szerszámát csúsztatta belém. Én megijedtem, mert éreztem, hogy nincs rajta gumi, de még mielőtt az agyam üzenetet küldhetett volna a megfelelő helyekre, hogy a gumi nélküli aktust megakadályozza, már bódultan öleltem magamhoz Byront egy nagyon heves orgazmus után. Alig kaptam levegőt, élettelenül lihegtem a karjában és ahogy tudtam kapaszkodtam belé, hogy ne fúródjon olyan erősen a hátamba a betonfal.

Nem kellett szólnom, hogy gumi nélkül nem oké, amint kihúzta a szerszámát, azonnal gumi után nyúlt, de nem húzta fel. Felállt és engem is felhúzott. Elővett egy konyharuhát a kosárból és a korlátra terítette keresztbe, hogy minél nagyobb felületet befedjen. Én értetlenül néztem, hogy mit csinál és hogy ne unatkozzam addig sem, megfogtam a szerszáma tövét és gyengéden masszírozni kezdtem. Élvezte, amit csinálok és az izgalomtól néha becsukta a szemét és megakasztotta a lélegzetét. Amikor befejezte a rendezkedést, újra elkezdte a nyelvével ingerelni a mellbimbóimat felváltva. Én annál inkább ingereltem őt és ő enyhén nyögdécselt a mellembe.

Aztán egyszer csak gondolt egyet és felegyenesedett, elkapta a kezemet a szerszámáról és úgy megpördített, azt sem tudtam, hogy mi van. A korláton lévő konyharuhára tettem a kezem és ő hátra húzta a medencémet a neki kényelmes pózba, majd nagyon óvatosan belém hatolt. Most éreztem, hogy van rajta óvszer. Nem éreztem fájdalmat, csak feszülést és hogy elég lesz, de mégis tovább is bírtam, míg nem teljesen felcsúsztatta magát, majd a hátamnak feszítette a mellkasát. Várt egy kicsit, aztán kőrözni kezdett a csípőjével. Furcsa, de jó érzés volt. Aztán a két tenyerébe vette a mellemet és miközben játszott a melleimmel, iszonyatos erővel és sebességgel támadt le. Sokáig bírta, mint mindig és én a Los Angelesi látképpel maga előtt élveztem sorozatban milliószor a teste rohamától. És valóban nem érdekelt már, hogy hallja-e valaki, hogy sikítok, vagy nyögök.

Szex után, még egy darabig kimerülten ücsörögtünk a pléden egymásba gabalyodva és eszegettünk. Majd összepakolt és hazakísért. Nem akartunk búcsúzni, nem voltunk abban a hangulatban. Én a kellemes kimerültségtől szinte azonnal az ágyamba zuhantam és aludtam.