Kedves Olvasók! 

(Remélem senkit nem sértek meg a tegeződéssel.)

Eljött az a pillanat, amikor újra kell gondolnom a koncepciómat, és ebben szeretnék tőletek tanácsot kérni. Ennek több oka van, de a legfontosabb, hogy kaptam ajándékba életem szerelmétől egy honlapot , azzal a céllal, hogy a történetemnek méltó helye legyen. Azt hittem, hogyha kapok egy lehetőséget könnyebb lesz, mégis feszültebbé váltam, teljesíteni, bizonyítani vágyok, hogy megérem a "pénzem". 

1. Innentől kezdve a történet átkerül IDE, egy másik formába.

2. Már csak azt kell kitalálni, hogy mi legyen ezt a másik forma. Egyébként is terveztem újraírni, de most ez remek alkalom rá. Már 10 fejezetet átírtam egy szempont szerint, de mivel eddig is kértem tőletek segítséget, azután is szeretném a véleményeteket kérni. 

A kérdésem az, hogy mi érdekelne titeket jobban?

- Jó, ahogy most van, a napló forma? Persze így is átírom, hiszen eltelt két év, én is fejlődtem valamicskét, és minden foltozásnál egy újabb hiba került bele, ezek miatt mindenképpen át kell bogarásznom. 

- Olíviának írjam a bejegyzéseket, mint egy beszámolókat? Ez volt az eredeti újraírás koncepció, ennek szellemében írtam át az első 10 fejezetet is.

- Többen azt mondták még korábban, hogy írjam regény formában, amit én nehezen értelmeztem. Arra jutottam, hogy ha beiktatom a narrációt, és elveszem azt, hogy Ajándék E/1-ben nyilatkozzon, akkor elérem ezt a hatást. Ezzel persze akár rosszat is tehetek a történetnek, hiszen ez egy önvallomás, egy személyes küzdelem, egy belső folyamat, amit narrációban nem lehet minden esetben olyan jól megírni. Bevállaljam?

- Esetleg más ötletetek van? Azt is szívesen várom! 

3. Mindig is kétségek gyötörtek a 18-as karikát illetően. Eddig úgy gondoltam, hogy vállalom, de ha már változtatok, változtassak-e ezen is? Meg lehetne írni a történetet a pikáns részek nélkül, de nem látom át íróként, hogy vajon mond-e a történet valamit, ami miatt ezt érdemes kivenni, illetve, hogy olvasási élmény szempontjából mindegy-e, hogy vannak ilyen részek benne, vagy sem? Mindenképpen lesznek benne nehezen emészthető részek, erőszakos jelenetek, amit persze szintén meg lehet írni virágnyelven, a kérdés, hogy érdemes-e vagy megint csak egy fontos összetevőjét veszti csak el a történet. 

4. Az átírás után úgy döntöttem, hogy azoknak is kedveskedek, akik nyomtatott formában szeretnek olvasni. Beizzítom a nyomtatómat és elkészítem a saját házi nyomatomat. Nevezzük kéziratnak. :D Már két példányt mindenképpen fogok nyomtatni azoknak, akikkel megbeszéltük már, az a kérdés, hogy érdekel- e még valakit ez a formátum? 

Mindenkitől mindenféle véleményt várok továbbra is, és nagyon is hálás vagyok a szoros és folyamatos kapcsolatért az engem olvasókkal. Kommentet is várok persze, de én még mindig jobban szeretek e-mailezni.  (angyalilecke@gmail.com)